Történelem II.

Történelem II. Az 1848-49-es szabadságharcban kikiáltották Pest-Budát Budapest néven az ország fővárosává, ez az intézkedés a forradalom után semmissé vált.

1840-es évektől az infrastruktúra fejlődésnek indult: megépültek a mindkét várost érintő vasútvonalak, gázvilágítást vezettek be, 1866-tól pedig lóvasút is üzemelt. Az 1867. évi kiegyezés pozitív hatással volt Pest-Buda életére, hiszen a politikai stabilizációt iparosodás és bankalapítások követték.

1873-ban pedig hivatalosan is Budapest lett az ország törvényes fővárosa. A fővárosban nagyszabású városrendezési munkálatok zajlottak ebben az időszakban, módosult a város szerkezete, új utak, sugárutak és hidak épültek. 1896-ban a kontinensen elsőként kezdett el üzemelni a földalatti vasút. Budapest világvárossá fejlődött. A főváros fejlődési lendületét az első világháború megtörte. A fejlesztések az 1930-as években kisebb lendülettel, de folytatódtak.  A második világháború nagy károkat okozott, amelyeket viszonylag rövid idő alatt sikerült helyreállítani. Az 1956-os forradalom és szabadságharc utcai harcai megrázták a várost.  Az 1960-as években nagy lakóházak épültek a peremkerületekben, valamint 1970-ben adták át az észak-déli metróvonalat. Az 1980-as években a lakosság számat elérte a 2,1 milliót.

Ha érdekli milyen lehetőségek vannak Budapesten a munkaerőpiacon, látogasson el a
budapesti munkalehetőségek oldalra.

0 comments:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.